Arcok a Buxusok között (részlet: Les Jardins D’etretat kert)
Egy „must see” kategóriás park
Ez most nem egy franciákat felmagasztaló írás, nem, nem azért jött létre. Vannak zsenik a világon, és én most bemutatok nektek egyet, a számomra legkedvesebb mesterművével együtt. Ezt a parkot a „Les Jardins D’etretat” kertet, már évekkel ezelőtt kiszemeltem magamnak, és a bakancslistám első pontjai közt szerepel. Számomra a művészet egy olyan példája, amiről mindent, de mindent tudni szerettem volna.
Ki tervezte? Hogy találta ezt ki?
Mi vezette arra, hogy arcszobrokat tegyen buxusok („Buxus sempervirens”) közé?
És egyáltalán hogyan lehetett ezt ilyen mesébe illően megtervezni?
Szóval akkor essünk neki, mit kell és mit lehet tudni a „Les Jardins D’etretat” kertről, amíg élőben nem láthatjuk:
Ahol a természet és a művészet kéz a kézben jár /Les Jardins D’Etretat kert/
A Les Jardins D’etretat kert
Amikor először ellátogattam ennek a számomra színházi környezetnek az oldalára, a szerelem nemhogy csökkent volna, hanem egyenesen mellbevágott. A bemutatkozóvideójuk pedig már csak hab volt a tortán. A kertet először 1905-ben kezdte el kialakítani az avantgard stílus képviselője Calude Monet. Már akkoriban is növények és festészet/képzőművészet kapcsolata jellemezte a kertet. Több híres művész munkája is helyet kapott a parkban, köztük Manet, Polenov és Delacroix. Képzelhetitek, már akkoriban is nagy durranás lehetett ez a hely, ha ilyen művészek adták hozzá a nevüket.
Alexandre Grivko – www.ilnature.co.uk
Később, 2017-ben Alexandre Grivko az Il Nature (www.ilnature.co.uk) világhírű tervezőiroda megalapítója álmodta újra a kertet. Ami pedig a visszafogott, ám fenséges és előkelő növényanyagot illeti, minden kétséget kizáróan az ő nevéhez fűződik. E mellé a képzőművészet új-futurisztikus stílusirányzatának képviselői által megalkotott szobrokat és műalkotásokat választottak.
Számomra pedig ez maga a csoda! Amikor egy kerttervező egy ilyen monumentális parkot megépít mindössze 2!!! év alatt úgy, hogy nem akarja felsorakoztatni a világ összes taxusát, hanem ilyen hihetetlen érzékkel kiválogatja azt a mindössze maroknyi fajtát, amelyek tökéletes összhangban egyesülnek ezekkel a csodálatos műalkotásokkal.
Micsoda művészi, tervezői érzék és képzelőerő szükségeltetik ahhoz, hogy tudta, ez így nemcsak, hogy jó lesz, hanem a világ másik részéről is érkezni fognak látogatók, akik csak emiatt jönnek ide. Hogy elképzelte milyen összhatásban lesz az óceán (hiszen a La Manche csatorna partján vagyunk), a sirályok hangja, a napsütés, és nem akarta ezeket elnyomni a kertjével, hanem teljes összhangban, egy magasabb szintre emelte az érzékelést.
Ezzel pedig olyan ajándékot adott az ide látogatók kezébe, amit örökre a szívükben fognak őrizni.
Más világ.
A „Les Jardins D’etretat’ azon parkok egyike, ahonnan nem tudunk közömbösen távozni.
Ez az a hely, ahol felfrissül a vérkeringésed, WOW érzésed van folyamatosan, kapkodod a fejed és vagy nagyon utálni fogod (bár ezt egyszerűen elképzelhetetlennek tartom) vagy térdre borulsz előtte.
Mesébe illő
Tehetség, alázat, önismeret
A kertészet és a művészet olyan kapcsolata ez a park számomra, ami követendő példa. Minden megtervezett kertnek ehhez hasonló összhangban kellene lennie. És higgyétek el, ez a profizmus! Amikor a Természetet elismered nagybetűsként, Magadat elismered nagybetűsként, és képes vagy kéz-a kézben alkotni. Képes vagy rá, hogy a buxusaid a tenger hullámait jelképezzék, hogy a kertedben lévő szobrok a Nap felé nézzenek és mindennek, de mindennek jelentése legyen miközben a kerttervezés szabályait sem szeged meg, sőt mi több, mesterien alkalmazod.
Így, a kerttervező az, aki összeköti a már meglévő csodákat, mintha egy hangversenyen ő lenne a karmester. Mi kell ehhez? Tehetség, alázat, önismeret, csupa olyan dolog, amelyre csak egy érett lélek képes.